Addig-addig variálódtak a párkombinációk a takarító cégnél, mígnem jobbnak láttam valamit kiokoskodni.
Az az ötletem támadt, hogy átcsábítom magam mellé a feleségem mivel ő egy másik takarító cégnél dolgozta szét magát valamivel kevesebb pénzért mint én. Ha sikerül átjönnie, akkor együtt dolgozhatunk és még a pénze is annyi lesz mint az enyém. Napközben két meló közt elintézhetjük a dolgainkat ha kell és együtt végzünk este az ovi után.
A drágámnak nagyon tetszett az ölet és az öreg is kapott az alkalmon. Hogyne kapott volna, hiszen egy dekoratív és ügyes munkaerőt szerezhet, aki még angolul is tud és van jogsija. Ez neki a top kategória már. Hamar a kedvenc párosa lettünk, hiszen minden házból csak jó visszajelzéseket kapott és nekünk sem esett nehezünkre a munka - kivéve egy két igen sza.. szerencsétlen alkalmat. Viszont a motivációnk hamar csökkenni kezdett és az aggódás lépett a helyére. Ugyanis a fizu apadni kezdett.
Először az adósávok változására hivatkozott a főnök. Ezt hihetőnek tűnt (mert más magyar is számolt be ilyen jelenségről), de azért biztos, ami biztos számoltuk az órákat. Karácsony közeledtéhez kitaláltuk, hogy hazautazunk és a családdal karácsonyozunk. Ez volt ugye az első évünk és nagyon hiányoztak, ill. hiányoznak a mai napig is. A visszaérkezésünk után viszont nagyon megváltoztak a dolgok.
Az említett ördögbanda felforgatott mindent. Két macedón házaspárról van szó. A fiatalabbik pár nem is volt gáz, mert bírtak dolgozni, normálisan meg tudtak jelenni a munkákon és jó volt az angoljuk (elég szépen halad a srác előre ahogy hallom), de a másik pár... mint a csövesek. Ápolatlanok és büdösek voltak. Na mondjuk ezt az öreg nem érezhette, mert már nem volt szaglása. A fickó egy fogatlan zsíros-korpás hajú, piszkos ruhájú, mocskos körmű alak volt és sajnos a felesége is csak női kivitelben. A párból csak a nő beszélt angolul, de azt mocskosul jól. Vágod? Mocskosul... Oké ez rossz vicc volt.
Szóval ez a két ördög bevetette magát a cég életébe. Először csak dolgoztak, mint mindenki más, aztán viszont enyves lett a kezük. Először a takarítószereket nyomták el, de nagyüzemben. Gyanítom eladták, mert sajnos egyszer jártam a lakásukban vagyis miket beszélek az óljukban - mert elhiheted az volt - és nyoma sem volt takarításnak. Ellenben a cigi a szőnyegbe volt elnyomva. Szerencsétlenek nem értették miért nem fogadok el egy pohár jóféle itókát. A pisilést pedig áthelyeztem egy alkalmasabb időpontra a wc láttán.
Aztán jöttek a lakásokban a fosztogatások, amiket félszemmel láttam és égett a pofám. Aprópénz lenyúlás a polcról, belezabálás a kajába, parfüm fújogatás, stb. El se merem képzelni mi ment, ha egyedül mentek valahova. És vesztette is a cég a megrendelőket. Vagy azért mert nem bírták a szagukat, vagy egyszerűen nem bíztak bennük a megrendelők. Végül addig fajultak, hogy a később hozzánk kerülő bolgár pasitól - aki állítólag a barátjuk is volt - is loptak. A kocsijából kitúrták a lóvét, amíg az bent takarított. Honnan tudom? A fickó mesélte, hogy kapta már őket rajta, hogy a kabátját piszkálják.
Az az ötletem támadt, hogy átcsábítom magam mellé a feleségem mivel ő egy másik takarító cégnél dolgozta szét magát valamivel kevesebb pénzért mint én. Ha sikerül átjönnie, akkor együtt dolgozhatunk és még a pénze is annyi lesz mint az enyém. Napközben két meló közt elintézhetjük a dolgainkat ha kell és együtt végzünk este az ovi után.
A drágámnak nagyon tetszett az ölet és az öreg is kapott az alkalmon. Hogyne kapott volna, hiszen egy dekoratív és ügyes munkaerőt szerezhet, aki még angolul is tud és van jogsija. Ez neki a top kategória már. Hamar a kedvenc párosa lettünk, hiszen minden házból csak jó visszajelzéseket kapott és nekünk sem esett nehezünkre a munka - kivéve egy két igen sza.. szerencsétlen alkalmat. Viszont a motivációnk hamar csökkenni kezdett és az aggódás lépett a helyére. Ugyanis a fizu apadni kezdett.
Először az adósávok változására hivatkozott a főnök. Ezt hihetőnek tűnt (mert más magyar is számolt be ilyen jelenségről), de azért biztos, ami biztos számoltuk az órákat. Karácsony közeledtéhez kitaláltuk, hogy hazautazunk és a családdal karácsonyozunk. Ez volt ugye az első évünk és nagyon hiányoztak, ill. hiányoznak a mai napig is. A visszaérkezésünk után viszont nagyon megváltoztak a dolgok.
Az említett ördögbanda felforgatott mindent. Két macedón házaspárról van szó. A fiatalabbik pár nem is volt gáz, mert bírtak dolgozni, normálisan meg tudtak jelenni a munkákon és jó volt az angoljuk (elég szépen halad a srác előre ahogy hallom), de a másik pár... mint a csövesek. Ápolatlanok és büdösek voltak. Na mondjuk ezt az öreg nem érezhette, mert már nem volt szaglása. A fickó egy fogatlan zsíros-korpás hajú, piszkos ruhájú, mocskos körmű alak volt és sajnos a felesége is csak női kivitelben. A párból csak a nő beszélt angolul, de azt mocskosul jól. Vágod? Mocskosul... Oké ez rossz vicc volt.
Szóval ez a két ördög bevetette magát a cég életébe. Először csak dolgoztak, mint mindenki más, aztán viszont enyves lett a kezük. Először a takarítószereket nyomták el, de nagyüzemben. Gyanítom eladták, mert sajnos egyszer jártam a lakásukban vagyis miket beszélek az óljukban - mert elhiheted az volt - és nyoma sem volt takarításnak. Ellenben a cigi a szőnyegbe volt elnyomva. Szerencsétlenek nem értették miért nem fogadok el egy pohár jóféle itókát. A pisilést pedig áthelyeztem egy alkalmasabb időpontra a wc láttán.
Aztán jöttek a lakásokban a fosztogatások, amiket félszemmel láttam és égett a pofám. Aprópénz lenyúlás a polcról, belezabálás a kajába, parfüm fújogatás, stb. El se merem képzelni mi ment, ha egyedül mentek valahova. És vesztette is a cég a megrendelőket. Vagy azért mert nem bírták a szagukat, vagy egyszerűen nem bíztak bennük a megrendelők. Végül addig fajultak, hogy a később hozzánk kerülő bolgár pasitól - aki állítólag a barátjuk is volt - is loptak. A kocsijából kitúrták a lóvét, amíg az bent takarított. Honnan tudom? A fickó mesélte, hogy kapta már őket rajta, hogy a kabátját piszkálják.
Nem mondom, hogy szent vagyok, mert néha én is fél órával több takarítást írtam fel vagy tíz perccel több menetidőt írtam be, mivel a fizu pofátlanul zuhant, de ezek aztán nem fogták vissza magukat. Volt, hogy gondoltak egyet és el se mentek a melóra, de az is megesett, hogy 1 óra utat írtak be egy olyan szakaszra, ami még a legdurvább dugóban is max 30 perc. Addig játszottak így a főnök idegeivel, amíg el nem vett az útidő kifizetését és lecsökkentette a benzin pénzt.
Így karácsony után olyan rossz lett a helyzet, hogy a feleségemnek kellett még egy munkát keresnie. Bekerült egy pub-ba és éjfélig dolgozott én pedig egyedül takarítottam az ovit és mentem éjfélre a kedvesemért, mivel egy autónk volt. Ment ez addig így még az anyóskám el nem vesztette otthon az állását nem sokkal a nyugdíj előtt, ami annyi jelentett, hogy esélye sem volt új állásra. A feleségem viszont talált egy igen jó melót így egyértelmű volt, hogy ő megy a cégtől, az anyukája meg jön mellém, ha az öreg belemegy. Szerencsénk volt. Viszont én a cégnél ragadtam egy időre, köszönhetően a nem túl jó angol tudásomnak, de legalább segíteni tudtam a párom anyukájának, hogy megvesse a lábát a Királynő országában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése