Kérem szépen a következő kis szösszenet a karácsonyi ünnepek során esett meg velem (velünk), amelynek során elmélyedtem egy kicsit az angol, pontosabban a londoni kötött pályás közlekedés rejtelmeiben. Vonatozás és metrózás hóvarjú módra.
A történet ott kezdőik, hogy édesanya és a feleségem nagynénje meglátogatott bennünket karácsonykor. Ilyen családi kiruccanásoknál általában alap, hogy van egy londoni nézelődés is. De mivel már ez nem az első utunk a fővárosba, így úgy döntöttünk, hogy beiktatunk egy múzeum látogatást is, mert megint valami újdonságot szerettem volna megnézni - nem pedig a szokásos gyalog is megnézhető látványosságokat.
Tőlünk London 1 óra 10-percere van vonattal, személy szerint ezt az utazási módot preferálom. Nem erőltetem az autókázást, ha nem kell. Az állomás 15 percre van tőlünk gyalog és a vonat a Waterloo-ra visz be nyíl egyenesen. Ezt azért is szeretem, mert így rögtön elérhető távolságba kerül a London Eye, a Parlament és a Big Ben óratornya (mert ugye a Big Ben a harang neve és nem a toronyé - 32 év után esett le...), valamint a Westminsteri apátság. Londoni hobby turistáknak ideális kiépítés.
Lefutottuk a tisztelet kört, így nem volt más hátra, minthogy a Westminster-nél metróra szálljunk. Az igazság az, hogy ha az ember tudja, hogy mi a cél és tudja, hogy ott mi a metró állomás neve, akkor a Underground nem igazán bonyolult - a feleségem nem így gondolja ezt. :D
A National History Museum volt a cél, mivel valamilyen oknál fogva dinó csontvázak és halott állatok kitömött testérnek nézegetésére éreztem legyőzhetetlen késztetést. Az mindenképp plusz pont, hogy a képek sikerültek, mert az állatok nem sétáltak arrébb. Amúgy tetszett és lenyűgözött az egész. Ajánlott program gyerekkel és/vagy családdal, mert ez a múzeum is ingyenes belépéssel látogatható. Cserébe a tömeg nem kicsi... főleg ha esik, de hát London csupa ragyogás és napfény. :D Ja a legközelebbi metró megálló a South Kensington.
Tessék! Oroszlán! Mint az igazi! :D
Velem van a baj tudom. Oké-oké ha igazi kell ott a zoo. Viszont a mini mamut vagy a kék bálna méretarányos modellje azért nem semmi, vagy a mozgó T-rex. Ott azért a gyerekek és a felnőttek is pislognak és megállapítják együttesen, hogy jó, hogy kihalt a rexi. Ja meg a földrengés szimulátor. Na az para. Azt hittem vicces érzés lesz, de egy berendezett kis ázsiai boltban megy a szimuláció eredeti felvételek vetítése mellett. Elég megrázó! Ah ah elnézést a rossz szóviccért. :D
Megvolt a nézelődés és a kajálás a múzeum éttermében, ami valahol az óriás mókus cickány emlős félszörny csontvázánál van, a kitömött madarak után. (a kaja finom a múzeumban - nincs dinó burger csak ízletes olasz pizza, az árak nem magasak)
Úgy döntöttünk, hogy a Westminster-hez metrózunk vissza és a London Eye-jal szemközti parton sétálunk el a gyaloghídig és onnan be a Waterloo-ra. Készítettünk sok képet és kényelmesen beértünk az állomásra, ahol 10 perc várakozás után meg is jelent a kijelzőn, hogy a mi vonatunk XY vágányra fog befutni. Ó mondom király, nem kell az állomáson rostokolni. A vonat befutott és mind a heten kényelmesen le tudtunk ülni. Egyáltalán nem volt zsúfoltság. De aztán megszólalt egy bársonyos férfi hang a hangszórókból.
Sajnálattal közölte, hogy kb a Vauxhall állomásnál egy jelzőlámpa meghibásodott és a vonat nem indul. A szakemberek dolgoznak rajta. Azaz előbb egy forró tea és mehet a munka. :D Gonosz vagyok.
Megtudtuk, hogy közvetlen buszjárattal és a metrót használva jobb lesz ha elmegyünk a Clapham Junction vasútállomásra, mert akkor kikerüljük a hibát. De a rutinos bársonyos férfi hang azt nem közölte, hogy ti kis buták, a mi célunk felé ez a vonat mindenképp a Waterloo-ról fog indulni, szóval akár ki is várhatjátok azt itt a vagonban. Mivel ezt nem tudtuk, így azzal a tudattal mentünk a Clapham Junction-re, hogy majd a Victoria-ról biztosan jön vonat.
A másik hiba az volt, hogy nem kerestük meg a közvetlen buszt. :D
Szolid vasúti elosztó mi a CJ?
Az eljutás nem volt vicces, mert bár az angolok egy halk ó-val konstatálták, hogy ez van, addig bennem felment a magyar vér és elengedtem pár f*szomat meg k*rva anyját. De csak, hogy meg ne hallják (a magyarok hehe). Az is kellemes volt, amikor a vonatnyi ember szembe találkozott a még befele áramlókkal. Akkor már volt tömeg.
Az úgy volt, hogy (keressetek egy londoni metró térképet a Googel segítségével):
A Waterloo a fekete vonalon van a Clapham meg a narancssárga fehéren. Ááá nagyszerű, egy átszállással megoldható. De nem!
A Waterlooról előbb elvitt a metró a Kennington-ig. Itt a fene se tudta, hogy le kell szállni a járműről. Egy nem is olyan bársonyos hang szólt, hogy szálljunk mán' le! Azt hittem, hogy a metró rohadt ki alólunk és meg vagyunk átkozva. A történet csak annyi, hogy itt nyomvonal csere van. Tessék utána járni, aki nem hiszi. Térkép jelöli... gyanús is lett a narancs és fekete vonal találkozása nekem ezek után.
Elröcögtünk a Clapham North megállóig. Na a gyanúm beigazolódott. Nincs közvetlen átszállás, csak annyi, hogy ahova menni szeretnék XYZ méternyire van gyalog. Zsír! Hét ágra sütött az eső.
Átgyalogoltunk a Clapham High Street állomásra. De az nem metró! Nem ám! Az Overground érted? Fent megy, de nem az fontos, hanem hogy nem jött egy-két percenként. A megfelelő vonat az orrunk előtt ment el. 20 perc várakozás, majd egy bársonyos női hang közli a hangszóróból, hogy amúgy késik egy kicsit. :D
Befutott a szerelvény. Mondanom sem kell, hogy hering járat volt. De még elviselhető mennyiségű emberrel. Már csak be kellett volna futnia a Clapham Juction-ra, amikor egy bársonyos... szóval közölték, hogy kicsit nehéz a bejutás, mivel sok a vonat a lámpa hibája miatt. Az angolok nagy levegőt vettek én meg majd felrobbantam. Szégyellem is magam, hogy ott puffogtam magamban, az arcomra volt írva a düh. Simán példát kellett volna venni a többi utasról. Bár gondolom az ingázóknak már ez megszokott.
Bejutottunk a CJ-re és megtaláltuk a mi peronunkat. Na ott tényleg tömeg volt. Még paráztam is, hogy nehogy valaki a vonat elé essen. A vonatunk ki volt írva, hogy ekkor meg ekkor jön, ami ennyi meg ennyi késést jelent. A feleségem húga elment wc-re közben. Erre jön a módosítás, hogy öt perc és itt a vonat. Nagy telefonálgatás, hogy fusson vissza a wc-ről, mert lekési a vonatot. Vissza is ért, a peronon gombolta be az utolsó gombját szegény. Aztán kiírták, hogy törölve, nem fut be. Ahhh. Ez lement háromszor (mármint a törlés, nem a wc-re futkosás :) ). A végtelenül türelmes vasutas a peronon ekkor árulta el, hogy bár mi kikerültük a hibát, de a vonat nem tudja. WTF? Akkor közölhették volna ott, hogy nincs alternatíva és maradtam volna a Waterloo-n a vonaton.
Gondoltam én, hogy akkor menjünk a jegypénztárhoz és kérjünk egy taxi voucher-et, egy próbát megér. Azt hiszem létezik ilyen, ha a vasút társaság hibájából nem tudsz utazni és van érvényes jegyed. Ez koránt sem tuti infó!!! A párom finoman indított, hogy tudnának e felvilágosítást adni a vonatunkról. A pénztáros annyit mondott, hogy ja, most jön be, talán elérjük... futás vissza 300 peronon keresztül 7 emberrel, amiből anyósom, anyukám és a feleségem nagynénje nem igazán futó alkatú és korú. De leértünk a peronra. A vonat végül befutott és még csak tömeg sem volt rajta. Nem száguldott hazafelé, mert a vonal egy kicsit zsúfolt lett.
De akkor jött a bársonyos "faking" hang...: le kéne szállni, mert ez a vonat mostantól nem áll meg csak a végállomáson, de jön mögötte a másik, majd az megáll mindenhol.
A közvetlen mögötte jövő nem állt meg. Angolok: Ohh! Én (már csak magamba fojtva): #&@*! Végül befutott a vonat és 3 óra 20 perc alatt hazaértünk.
Tanulság, ha Londonba mész, akkor travel card-ot vegyél a vonatjegyhez, mert az jó a földalattira, föld felettire, metróra, vonatra, buszra, postás biciklire, bevásárló kocsira, stb. és így ilyen helyzetben nem kell a különböző jegyekkel variálni.
A másik tanulság, hogy tényleg létezik a híres angol hidegvér. Nem rágta őket az ideg. Nem úgy, mint engem. Semmin nem segített a mérgelődés csak magamat hergeltem, meg a feleségemet ezáltal.
Így történt ez, és bár kalandos volt, de egy jó napnak írom be a képzeletbeli naptáramba.
Bye!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése