32. Napirend - oh jaj szegény takarít... 3.0

Folytassuk is tovább a napot! Nem sok van már belőle ígérem. :)

Nyári hónapokban, illetve iskolaszünetekben (Angliában 6 hetente durván) 16:30-kor véget is érne a nap és az édes semmittevés, grillezés, további sportolás és egyéb kellemes programok közt válogatva haladna tovább a nap.

De iskola időben:

16:30-17:00

Ennyi időt töltünk otthon a fő munkahely elhagyása után, mielőtt megyünk a másik iskolába dolgozni. Kb. a párom is ebben az intervallumban esik haza. Mire elég ez az idő? Nem is hinnétek! Gyors telefontöltésre, egy príma protein shakre, vagy teára, 10-15 headshot kiosztásra ps4-en ;), facebook baromkodásra ... mosogatásra?... kellemes zuhanyra, fűnyírásra, borotválkozásra, hírolvasásra, online bevásárlásra, stb.

Ez a 30-40 perc rövid, de jó sűrű. :D

17:00-20:00

Az esti meló ideje. Ilyenkor is iskolát takarítunk. Mindenkinek saját területe van (mind a hat embernek). Esténként a párom, az anyósom és én takarítunk, reggel a egy másik magyar csapat, a srácok. Nem olyan rossz este jönni, mert reggel 04:00-kor kezdődne a banzáj, hogy mire jönnek a kisiskolások tiszta legyen az épület. Igaz, hogy amikor mi megérkezünk, még a gyerekek egy része az épületben van, de már nem tanulnak, csak várják a szülőket, vagy különböző szakkörökön fejlesztik őket profivá. 

Ez a suli is magán suli és a gyerekek sokszor pont a fő munkahelyemre felvételiznek középiskolába. Sejthető, hogy ide is olyan szülők járatják a gyerekeiket, akik meg is engedhetik a tandíjat maguknak.

Ennek megfelelően az iskola meseszép környezetben van és szintén elég nagy hangsúlyt fektetnek a minőségre; minden téren.

Az én szekcióm nem egy eszeveszetten bonyolult és mocskos melót jelent. Ki kell ürítenem 7 db szemétkosarat. Van 4 wc a területemen, amit csak felnőttek használhatnak, ezért nagyon nagyon nagyon ritkán koszos. Ez köszönhető annak is, hogy az iskolának van 1db nappali takarítója, aki tanítási időben dolgozik és ő minden nap megcsinálja ezeket a wc-ket. Nekem csak ellenőriznem kell a rendet és hogy papírtörlők fel legyenek töltve. Easy!

Itt egy esti kép, ha már este járunk :D

Van egy art room-om is. Kis festő műhely. 5 db asztalt kell letörölni. Hála égnek a rákent festékek többsége víz hatására leoldódik, így könnyen le tudom takarítani a végén pedig egy kis porszívózás és csillog-villog. Valamint van még egy rendezvény- és torna terem és a hozzá tartozó öltöző, ami az én részem még. A torna termet vagy rendezvény termet nem porszívózom telibe, hanem egy nagy porgyűjtőt tili-toli akármivel suhanok rajta végig és csak az összegyűjtött port szippantom fel. Szeretem csinálni, mert ilyenkor zenét hallgatok és úgy elég hamar elröppen az idő.

Az öltöző ebben az évbe - eddig - elég rendezett és csak a stoplis cipőkkel hordják be a füvet a gyerekek. Szokásos menetrend! Porszívózás és utána fel kell mosni. Ez a legunalmasabb, mert ilyenkor már nagyon mennék haza.

20:10-kor irány az autó és indulunk haza.

Igazából ennyi egy hétköznapom. Sok? Nem sok? Döntse el mindenki maga. De én szeretem ezt a menetrendet. A nap folyamán nem igazán lehet elfáradni, az edzőtermet leszámítva. Amikor ezt egy angol kollégámnak elmesélem, hogy hogyan is telik egy nap, akkor csak hüledezik, hogy mennyit dolgozok, de magyar emberként ezt gyakorlatilag kirázom a kisujjamból, sőt lehet egy 12 éves is meg tudná csinálni. No de nem baj, mert fizetik. És jól fizetik, hát miért ne csinálnám. 

Mókuskerék? Lehet, de én mint mókus néha megállok, kilépek a kerékből kinyitom a ketrec ajtaját, felmászok az ablakba és kiugrom a ház melletti erdőbe egy kicsit kikapcsolódni. Aztán azért visszatérek a biztonságba. :D

31. Napirend - oh jaj szegény takarít... 2.0

Ott tartottam az előző bejegyzésben, hogy elkészültem a fürdők rendberakásával és kb ilyenkor már 10:00-át mutat az óra.

Ilyenkor visszamegyek a kis szertárba és szépen visszapakolok mindent a helyére, a rongyokat pedig a housekeeper irodájában - ami egyben tartalmaz egy mosógépet is - mosásba rakom.

Az én szintemen 19 szoba van. Ebből van egy szoba ami 7 ágyas, van egy közösségi szoba, van két dupla ágyas szoba, egy számítógép szoba és egy day room, ahol nem alszik gyerek, csak egy bejárós srác használja "tanulásra" - amúgy üres. :D

A szobák és a folyosók atom egyszerűek, nem túlgondoltak. Nekem csalódás is volt először, amikor megláttam, mert ahhoz képest, hogy mennyi pénzt kifizetnek a gyerekek.... Mindjárt mutatom is lentebb képen a folyosót és egy üres szobát. De rájöttem ez bőven elég, mert szinte csak alszanak bent a gyerekek.

A fiúk mondjuk nem is kímélik a bútorzatot ha olyan kedvük van. :D Persze ha belakják a szobákat a legkülönbözőbb cuccokkal tömik tele, de erről fotót nem készíthetek és nem is akarom a fiúk magánszféráját kirakatba tenni. De tudjátok a szokásos poszterek, hangfalak stb.

Szóval 10:00-kor betámadok a szintemre egy porszívóval és kezdődhet a meditáció. Végigmegyek szobáról szobára és felporszívózom a padlót, ami kb ha nem siettem, akkor 25 perc. Viszont van olyan nap, hogy alig kell porszívózni, vagy csak pár szobát. 

A fiúk után NEM PAKOLUNK!  Igen csupa naggyal, mert ez fontos szabály. A cuccaikhoz nem nyúlhatunk. Ha a földön fetreng a zakójuk, akkor azt kikerüljük a porszívóval. Ez nem vicc! Oktatás volt rá a munkahelyünkön. A gyerekek maguk felelnek a szobáik rendjéért. Mi nem hotel vagyunk, hogy hozzuk-vigyük a kajájukat és a szennyesüket. Ha éhesek elmennek enni azt étkezőbe, ha koszos a ruhájuk, akkor leadják a mosásra és a mosoda kimossa. De soha nem a takarítószemélyzet ugrál. Persze gondolhatjátok, hogy a tini fiúk milyen rendet tartanak. :D Ilyenkor a házinéni pirít rájuk, hogy ideje lenne rendet rakni, mert a takarító már 3 napja be se tudott lépni a szobába a porszívóval. 

Az asztalaik törölgetése pedig kihívás! Tényleg! Annyi a cucc az asztalokon és a polcokon, hogy nem tudsz mit letörölni néha. Ezért 6 hetente, amikor elhúznak a gyerekek, akkor csinálunk egy nagyobb takarítást az üres szobákban. Mégis ha év közben értékelnem kellene egy átlagos hétköznap a szobák tisztaságát, akkor 7,5-9/10-re értékelném szobától függően.

Körülbelül 10:30-re végzek a szobákkal és még marad 15 percem az első szünetig. Ilyenkor a folyosó üvegfelületeit megtakarítom és eligazgatom a széttologatott székeket a számítógépszobában - mind a 4-et. :D

10:45-11:00

Tea break. Azaz a szünet, ami miatt megszerettem a teát, a teát tejjel, a zöld teát, a kávét, a tejeskávét, a forró csokoládét. A szünet kötelező elemei és ha nem iszol úgy néznek rád, mint a gyilkosra. A tea break szent és sérthetetlen. Nem hagyhatod ki még akkor sem ha nem akarsz inni. A kollégáim - és az angolok többsége - szerintem még a szabadságukról és bejönnének legszívesebben a szünetre. Annyira fontos a szünet, hogy sokszor az a 15 perc amúgy 20 lesz, de csak akkor, ha mindenki kész a területével. 

11:00-12:30

Az időszak, amikor már az ebédre gondolsz. Nem-nem. Itt még egy kis munka folyik. Amikor a mi szünetünk van, akkor jönnek vissza a srácok is a házba. Ilyenkor készíteniük kellene maguknak egy kis kaját, de lusták nagyon. A házinéninek van úgy, hogy megesik rajtuk a szíve és mire jönnek friss pirítóssal, lekvárral és mogyorókrémmel várja a fiúkat. Én még nem láttam embereket így örülni pirítósnak, mint a fiúkat, amikor meglátják a sok kenyeret. :D

Persze mikor végeztek, akkor szépen felporszívózunk és rendbe rakjuk a konyha részt, ami kb egy 4x5 méteres kis rész. Pult törlés, evőeszköz mosogatás és a kis pvc padló felmosása. Ha elég lassúak vagyunk akkor 12:10-12:20 között be is fejezzük. A maradék 10-20 perc meg a fantáziátokra van bízva, hogy mivel telik. Munkával.

12:30-13:00

Kaja! Pontosabban ebéd, étel és étkezés. Igen! Ez nem egyszerű kajálás. Nem menza koszt van. A gyerekek szülei ugyebár nem kevést pénzt fizetnek, így az étkezés elég minőségi. Saláták, sajtok és öntetek vagy leves előételnek. Marha, csirke, sertés, bárány húsok néha kacsacomb is sütve, grillezve. Aki halat akar az ehet akár lazacot is péntekenként. Desszertek és gyümölcsök. Igazi terülj-terülj asztalkám van. Te döntöd el, hogy mit eszel aznap. Azt azért tudni kell, hogy a kaja színvonala visszaesik, amikor a gyerekek hazautaznak a szünetekben, de azért ehető az étel akkor is - nyilván budget szempontjából nem mindegy, dez ez OK. A legdurvább, hogy a dolgozók ezt térítésmentesen kapják. Ingyen. 

Mellékelek egy képet az étkezőről. A terítés egy esküvői terítés, szóval a fehér abroszok és széktakarók nem játszanak a hétköznapokban, de a zászlók a falon fent vannak non stop. :)

13:00-15:00

Ilyenkor vállnak el útjaink a feleségemmel. Az ebéd után ő elmegy a suliból, mert ő csak 12:30-ig dolgozik. Én viszont 13:00-kor kezdem a kémia részleg takarítását. Jó kis munka, szeretem, csak néha unalmas, pedig itt is van egy kolléganőm.

Először is bemegyünk az előkészítő laborba. Félelmetes hely. Tele vegyszerrel és kedves nőkkel. :D Szóval itt rögtön 10-15 perc egyeztetés a tanárokkal és a kémiai részleg munkatársaival, hogy hol mit kell kitakarítani és úgy alapból mi újság velük és várjuk, hogy kiürüljenek a termek. Aztán megnézzük a négy kémiaterem és a két kicsi "terem" állapotát. Személy szerint én csak porszívózom. A kolléganőm szedi ki a kukazsákokat és takarítja le a padok tetejét, illetve a pultokat és mosogatókat is ő takarítja meg - ahol a kísérleteket végzik a gyerekek. Nincs nagy kosz általában, bár a mosogatók állapota nagyban függ attól, hogy milyen kísérletet készítettek a gyerekek. De nem kell belehalni a munkába. Ez megy 14:00-ig.

14:00-14:15 egy rövid tea break és ezt követően befejezzük a termeket, az előkészítő labort és a 2x2 méteres fénymásoló szobát. 

Ha esik a héten az eső bármely nap, akkor mindig csütörtökön mossuk fel a padlókat, ami termenként 5 perc kb. Az iskolai szünetekben is van takarítás. Ilyenkor a kolléganőmmel a fa felületeket takarítjuk meg. Ő felhordja egy ronggyal a vax-ot rá és pedig egy polírozó géppel fényesítem. Ezt bírom a legjobban, amúgy. Zene a fülembe és csak tologatom a gépet.

+ 2 történet ide: 

1. Van egy félelmem! De ne röhögj! Mindig attól tartok, hogy egyszer felrobban a porszívóm. Mivel mindenféle szereket és porokat felporszívózok a kémiatermekben, így attól tartok, hogy egyszer lesz egy olyan egyveleg a gépbe, ami simán berobban. :D :D :D :D

2. Az előkészítő labor munkatársai érdekes nőszemélyek. Múltkor lombikba főzték a teát és az egyikük meg valamit kavargatott. Egyszer csak szól, hogy menjünk oda, mert sikerült csinálnia valamit. Vagy csak talált valamit? Nem tudom már. Volt nála egy undorító színű folyadék. Kérdezzük mi ez? Mire elmondta, hogy a megfelelő szereket összekeverve elő lehet állítani olyan anyagot, ami olyan szagú lesz, mint az oszló emberi maradvány... mondom WTF?

15:00-tól kb. 16:30-ig

Háromkor végzek a fő munkahelyemen, de még sem hagyom el az iskolát. Ilyenkor az egyik szenvedélyemnek és hobbimnak élek egy kicsit. Az iskolának van egy jól felszerelt edzőterme. Ezt szoktam meglátogatni 3-kor. Egy jelképes összeget, havi 4 Font-ot vonnak le a béremből a tagságért. Igaz ezért a pénzért nem csak gym-et használhatnám, hanem az uszodát, a tenisz pályákat, a fallabda termeket is. De én a gym-et szeretem.

Nem vagyok profi, de még csak haladó testépítő sem. Igaz edzéstervvel dolgozom és izomcsoportokra szétbontva a napokat, de sosem a versenyző test elérése a cél egyszerűen szeretem pumpálni a vasat. Egyik nap súlyzós edzés másik nap futás vagy kerékpározás. Mindegy csak mozgás legyen. Ez termel nekem energiát, hiába, hogy sok energiába kerül. :D

A gym-mel az a helyzet, hogy sosem viszem be a mobilt, így sosem tudok képet készíteni a teremről. De hangulatos és jól felszerelt. 

Mára ennyi. Tudom, hogy még csak 16:30-nál járok, de lesz még egy rész majd.

30. Napirend - oh jaj szegény takarít... 1.0

A mai poszt tartalmát igazából nem is akartam nyilvánosságra hozni, csak gondoltam írok magamnak egy általános napirendet, hogy évek múlva megnézhessem, hogy mennyit változott egy napom. Már így is sokat változott ahhoz képest, amikor kiköltöztünk Angliába.

A másik nagyon fontos dolog, hogy ezzel a poszttal viszont talán el tudom oszlatni a ködöt a melóm körül, mert bár takarító vagyok, de ez nem azt jelenti, hogy napi 0-24 órában könyékig egy wc-ben takarítom a kakaós csigát - mint azt sokan hiszik.
A napom nem rövid, így a posztot feldarabolom, szerintem két részben elférek majd.

5:10-5:40

A legkeményebb része a napnak, amikor fel kell kelni. Be van állítva minimum két ébresztő, mert nagyon nehezen térek én is és a párom is magunkhoz.

5:40-6:10

A szokásos reggeli program. Mosdás, öltözködés - plusz időjárás megfejtése, hogy aznap tökig ázunk e vagy sem -  reggeli, kávé, motyó összekészítése ami kell napközben, majd indulás.

6:10-6:25

Ez kb az utazási idő az autóval, mire a sulihoz érünk. Két autóval megyünk sajnos, mert a feleségem délutáni programja másképpen alakul mint az enyém, így külön utakon megyünk majd. Ő ilyenkor felveszi a munkatársát és egyben a barátnőjét. Én pedig valami zenét bömböltetek a kocsimba, hogy a szemem nyitva maradjon. Általában sikerül is valami jó zenét megcsípnem és ez nagyban meg is dobja az aznapi hangulatomat. 

6:25-6:30

5 perc alatt beiratkozunk a munkahelyen, hogy megjöttünk és felvesszük a területünk kulcsát, ahol dolgozni fogunk, mert reggel még minden zárva van. Ilyenkor van eligazítás is, ha valaki hiányozna és helyettesíteni kell, akkor ilyenkor közlik azt. Szeretem a reggelt, mert mindenki zsibbadt még és vicces fejekkel közlekednek az emberek. :D

6:30-8:25

Ez a nap első két órája ami munkavégzéssel telik. Én az iskola könyvtárát takarítom, ilyenkor egy angol nővel dolgozom. Nem egy kapkosós meló az egy biztos. A munkatársammal lefutjuk a hivatalos, hogy vagy jól vagy tiszteletköröket, megbeszéljük az időjárást 3 perc alatt. A könyvtár két szintes és a munkatársam a felső - kisebbik - szinten kezd. A meló abból áll, hogy körbemegyek és kiürítem a szemeteskosarakat - kb 10 db-ot - ami papírhulladékot tartalmaz, ill. néha az emberek beleszokták dobni a kávés papírpoharakat is, amivel nem is lenne baj, ha kiitták volna a kávét belőle. De sebaj, mert ilyenkor nem borítom ki a kosarat a nagy gyűjtőzsákba, hanem kiveszem a tartalmat kis zsákostól és kész.

Ezután beröffentem a porszívót és teljes nyugalomban átporszívózom a teljes alsó szintet. Nekem ez a meditációs óra. Ilyenkor a monoton zúgást hallgatom és elmerülök a gondolataimba. Sokszor úgy ocsúdok fel, hogy végére értem és körbe kell néznem, hogy tényleg megcsináltam e a munkát. :D Eddigre a munkatársam is leér az alsó szintre.

Ezután már csak a csinosítgatási fázis van. Elrendezem a székeket, hogy szépen sorba legyenek. Letisztítjuk az asztalok felületét és az üvegfelületről eltüntetjük az ujjlenyomatokat. Nagyon könnyű és kényelmes része ez a takarításnak.

Ha nagyon sok időnk maradt még, akkor a rézkilincseket is áttisztítjuk, de ez kb heti 1-3 alkalom. Van egy szerünk hozzá és azzal kb 3-5 perc alatt meglehet fényesíteni a rezet. Azt el is felejtettem említeni, hogy a könyvtár digitális, alig van pár könyv mutatóban.

 

Itt jegyezném meg, hogy van olyan, hogy helyettesítenem kell valakit, akkor általában 6:30-8:25 között két rendezvénytermet kell rendbe rakni. Ez is porszívózásban és portalanításban merül ki általában. Azokról is van képem. Tényleg szép termek. Az igazság az, hogy a két óra hossza bőven elég a kényelmes munkavégzéshez ezeken a területeken.

8:25-8:30
Ez a nyúlfarknyi idő arra elég, hogy a következő (4 órás) munkaterületre átmenjünk és elkezdjük a melót.

8:30-12:30
Én jelenleg egy boarding house-ban dolgozom. Ez annyit tesz, hogy közel hatvan 12-18 év közötti fiú lakik itt folyamatosan. Haza csak a hosszú hétvégéken (se) vagy az iskolai szünetekben mennek. Ennyi fiúra jut két takarító, egy housekeeper, aki szintén takarít ha kell, egy "házinéni", aki a gyerekek ügyes-bajos gondjait igazgatja és egy tanár, aki a srácokért felel. :)

8:30-kor felmegyek a fő szintre - két szintünk van - és üdvözlök minden munkatársat, aki már bent van. Iszunk egy kávét, teát és megbeszéljük az aznapi teendőket vagy hogy mi történt velünk előző nap vagy, hogy mit agyaltak ki a srácok megint, stb. Nagyon családias a hangulat és ezt imádom benne a legjobban. Várom, hogy ezekkel az emberekkel találkozhassak. Jó így bemenni dolgozni. Viszont a gyerekekkel nagyon rideg a viszonya a takarító személyzetnek. Nem társalgunk velük és csak a szükséges beszélgetések hangzanak el, de semmi személyeskedés. Ez az iskola szabályzata és ezt mind a két fél elfogadja. A mostani srácok elég udvariasak amúgy, de azért néha előjön belőlük az igazi tini gyerekesség. Pl.: amikor kajával játszanak, dobálóznak.

Megvárjuk míg a srácok kifutnak kb 8:45 körül és akkor belekezdünk a "kárelhárításba". Én rögtön be is támadom a takarító szertárunkat és eligazgatok mindent, hogy könnyebb legyen a munka, aztán kikapom a porszívót és felporszívózom a lépcsőházat, ill. fel is mosom. Kárpit van a szintek ajtajai előtt, és pvc padlóborítás a lépcsőkön. Nem nagy szám megcsinálni. Télen kb 2 perccel tovább tart a sár miatt annyi. Erről a részről nem tudok képet mutatni, mert a gyerekek képei  vannak a falakon és az iskola szabályzata nem engedi, hogy képeket készítsünk itt. De a szertárt megmutatom. :D

Annyira kicsi, hogy két ember még befér. Van lentebb egy fiókos szekrény, abban tároljuk a rongyokat, a felmosófejeket, a szemeteszsákokat. Színkódok vannak. Így pl piros ronggyal, vödörrel, felmosóval csak wc-t lehet takarítani, míg a sárga szett a konyhában használható, stb.

Azt el is felejtettem, hogy mivel a housekeeper korábban kezd mint a takarítók, így mikor körbe megy, hogy a fiúkat felébressze, azzal a lendülettel a szemetet is begyűjti. Nekünk nincs rá gondunk már. Vagy ha nem jött össze neki, akkor ezzel kezdek, de csak az én szintemen. Zsák ki zsák be és már kész is.

Kb. 9:00-kor kész vagyok a lépcsőházzal és kezdem a fürdők és wc-k rendberakását. Itt gondolhatná az ember, hogy most jön a meló mocskos része, de ez nem így van. Mellékelek is egy képet, hogy általában hogy vár a fürdő az esetek 95%-ában.

3 vegyszerrel és a színkódos rongyokkal dolgozom itt. Lássuk mi is folyik ilyenkor. A fertőtlenítővel lefújom a csapokat és szárazra törlöm és ki is fényesítem, hogy szebb legyen. Van úgy, hogy pár fiú lemossa a sáros focicipőt, akkor azért rosszabbul néz ki egy mosdó, de alapvetően nem vészes. Az ablakpucolóval lefújom a tükröket és megtisztítom a 4 zuhanykabin üvegajtaját. Mivel minden nap megcsinálom így elég fényesen tudom tartani az ajtókat. A fertőtlenítővel lefújom a kabinok műanyag falát. Szerencsére olyan burkolatot kaptak, amin a nedvesség lepereg így nem nagyon kell szárazra törölni. És az egész fürdő fala ilyen burkolatban pompázik. Azt is áttörlöm ott, ahol esetleg piszok van rajta.

A 4 piszoárba és a 3 wc kagylóba egy erős wc gélt öntök - általában ezzel a lépéssel kezdek. A gél nagyon jó cucc, mert bár a wc-k elég tiszták, de a fiúk úri fiúk és félnek a kefétől, így előfordul a vonalkód. Hoppá de ez nem jelenti azt, hogy átvedlek wc búvárrá, hanem benyomom a gélt és az 5 perc alatt leoldja csíkokat - ööö  itt megjegyzem, hogy a kóla is tudja ezt :D - és utána lehúzom a klotyót és már tiszta is. Oké-oké van úgy, hogy használom a kefét kb hetente kétszer.  Ha dugulás van, akkor pedig jönnek a duguláselhárítók és nem én merítem ki a levest.
A wc-ket és a piszoárokat is lefújom fertőtlenítővel. Felkapok egy gumikesztyűt és egy ronggyal letörlöm az ülőkéket szépen. Ha van a piszoárban kosz, az kiveszem egy szemétcsipesszel a peremet meg letörlöm. Kesztyűt leveszem és kész is a rettegett wc takarítás. Ezután pedig felmosom a padlót. Ugye hogy nem is nagy szám? Van egy másik kis fürdő is. Ott ugyanezek a lépések.
Ha megszáradt a padló, akkor feltöltöm a wc papír adagolókat és papír kéztörlő adagolókat. Ezek szokták amúgy a "szemetet" csinálni. A srácok az iskolai szünet közeledtével néha papírgombócokkal dobálóznak a fürdőkben. A durvább esetekben be is nedvesítik azokat és szétcsattintják azt a falon. Ilyenkor a háznéninek szólok, aki leállítja őket. Ilyen eset általában 2-3 havonta egyszer van és kb 10 perccel jelent több takarítást.

Egyenlőre ennyi, majd még jövök a többivel. :)

29. Ezek ... gazdagok - újra szerkesztett változat

Update: Kedves Olvasók! Rengeteg visszajelzést kaptam a cikkről és úgy érzem, hogy ez alapján nem teljesen sikerült átadnom azt nektek, amit mondani szerettem volna. Sokan gondolták azt, hogy a munkahelyemen a cikket rossz hangon vennék, így arra vetemedek, hogy utólag szerkesztek a történeten. A szerkesztett részeket dőlt betűkkel szedem, illetve kommentálom, hogy mire is gondoltam.

Olyan témának megyek most neki, ami mellett szó nélkül nem tudok elmenni. Inkább beszélek kábultan mint irigy szavakkal arról, amiről most szó lesz. Ez pedig a giga-mega gazdagság.

Amikor az új munkahelyemre kerültem majdnem egy éve már, akkor tudtam, hogy olyan gyerekek között fogok dolgozni, takarítani, akik anyagilag tehetősek. Pontosabban nem a gyerekek, hanem a családjuk.

Az én kis borsodi fejemben élt egy kép a gazdagságról, ami egyébként már az Angliában töltött első év után teljesen átalakult. Gazdagnak hittem a szülővárosomban a helyi vállalkozót, aki nagy Audival mászkált, kötegben vette elő a pénzt a Tesco pénztárnál és a facebook-on tengerparton pózolgatott. Hehe! Marhára nem gazdag, most már tudom. :D

Az iskolában ahol dolgozom 6 hetente járnak haza a gyerekek. Az iskola "term"-ekben számolja a tanítási évet. (Itt ugyebár az szerepelt, hogy mennyibe is kerül egy term.) Mivel az iskola szerint is ez változó lehet, maradjunk annyiban, hogy egy term során a szülők egy új Audi árát is elkölthetik gyerekenként. Egy tanév pedig több termből áll.  Szép összeg. És van olyan család, ahonnan 3 vagy 4 gyerek is hozzánk jár tanulni. Az összeg persze nézőpont kérdése, mert ehhez elég magas színvonal is jár az iskola részéről.

A gyerekek nagyon széles elit körből kerülnek hozzánk. Vannak itt amerikai olaj iparmágnás gyerekei, orosz milliárdosok csemetéi, a királyi családokhoz tartozó hercegecskék, a szultánságból érkező fiúk és lányok, Ázsia leggazdagabb családjainak szeme fényei, Ausztrál politikus család sarjai és még kitudja honnan érkező nebulók. Nemzetköziek vagyunk és nem csak a gyerekek terén, de a munkaerő is vegyes. Ami legszebb az egészben, hogy az iskola nagyon büszke erre és persze a dolgozók és a gyerekek is.

Úgy tudom, hogy a bejárós gyerekek fizetik a legkevesebbet és a bentlakók a legtöbbet. Az iskola elég magas színvonalú és híres ezért a szülők szívesen támogatják még az alapítványt is. Van felvételi vizsga a tehetséges ösztöndíjas gyerekeknek is.

Van olyan gyerek, akit Bentley-vel, vagy Rolls Royce-szal hoz vissza a sofőr az iskolába. Vannak gyerekek, akiket helikopter vesz fel egy-egy iskolaszünetben. Vannak tanulók, akik magángéppel érkeznek az országba, de még olyan is, akik luxus jacht-on utazva lép be Angliába.  (Itt mindezt érdekesség kép írtam. Ki ne örülne, ha mindezt megtehetné a saját gyerekeiért? A furcsa, hogy teljesen hétköznapivá válik a dolog egy idő után)

 

 

A gyerekek egyébként egyenruhában járnak és emiatt teljesen hétköznapi tizenéves diákoknak tűnnek. Semmi extra. Persze vannak beképzeltek, vagy nagyszájúak esetleg népszerű gyerekek, de ilyenek melyik iskolában nincsenek? (Ezek a srácok annak ellenére, hogy megtehetnék nem kérkednek a vagyonnal, csak végzik a dolgukat az iskolában.)

Mindjárt másabb a helyzet, ha hallod őket társalogni. (Ebből jössz rá, hogy nem hétköznapi életet élnek) Ahogy a nyári élményeket mesélik. Hogyan járták körbe az afrikai szavannákat elefánt háton, milyen volt apu cégében dolgozni és megkeresni az első millió dollárt. Milyen volt sztárfocistákkal edzeni, vagy modellekkel találkozni egy divatbemutató után. Milyen kedves ember ez vagy az a hollywood-i sztár, mert meghívta őt és a családját a házába. Vagy csak egyszerűen áthajózták az óceánt. (Ezek a sztorik elhangzanak és a legtermészetesebb beszélgetések közben, mintha te egy balatoni nyaralásról csacsognál. Nekik normális, nekem elképesztő ezt hallani, de a szó jó értelmében.)

A házban ahol dolgozom csak fiúk laknak. Az új srácok közül egy nagyon ki volt akadva a beköltözéskor, mivel a British Airways első osztályán kellett utaznia, mert az apukája titkára rosszul időzítette a családi magángép szervizelését. Most ha meghallasz egy ilyet nem is nagyon tudsz mit reagálni. :D Nézel ki a fejedből. (Ilyen dolgokból jössz rá, hogy a tehetős emberek más gondokkal küzdenek, de attól hogy van pénzük még akad gondjuk is, sőt)

Van olyan srác, akinek a heti zsebpénze az én éves fizetésem. (Honnan lehet ezt tudni? Keress rá erre: rick kids of instagram és nézd a képeket :) )  De volt egy olyan olasz fiúkánk is, aki 2 millió font értékű részvényt kapott karácsonyra. Az ugye tudod hogy az bőven 700.000.000 Forintnyi lóvé?

Ezek után nem csodálkozom, amikor iPad-ot használnak ping-pong ütő helyett, vagy ha rommá törik a telefonjaikat ha idegesek.

Ezekbe a dolgokba nem gondol már bele az ember egy idő után. Csinálod a munkát és értékeled azt, hogy magasabb színvonalon élsz, mint a szülővárosodban a lakosság 95%-a. Ha nagyon elmélyed az ember az igazán mega-giga gazdagok világában, akkor abba simán beleőrül szerintem.

Ezek a gyerekek ebbe születtek bele, nekik ez a normális és a problémáik is mások. Ezt tudni kell kezelni. Ha úgy érzed meg kell változtatnod ezeket a srácokat, vagy meg akarod nevelni őket... hát bele se kezdj. Akkor másik munka után kell nézni. (Nem tudsz megmagyarázni nekik dolgokat, amiket soha nem éltek meg, mint ahogy ők sem tudják elmondani neked az ő dolgaikat, hogy megérts őket)

+2 történet a végére még:

Az egyik kölyök sikeresen teljesített a vizsgáit és kapott egy álomszép luxus sportautót. Nagy látványosan lepakolták neki, de az első 100 méteren úgy ráhajtott egy fekvőrendőrre, hogy kiszakadt az első tengely az autóból. A kocsit még aznap elvitték. A család gondoskodott róla, hogy a gyártó egy másik modellje már másnap az iskola előtt várja a fiúcskát.

Az egyik srác pedig kapott egy Audi A3 ABT csomagos kocsit, hogy ne kelljen gyalog járnia az épületek között. Több száz lóerős fekete dögöt. :D (Megjegyzem a kocsit nem használja az iskolán belül.)

A gyerekek bár nagyon gazdagok, de még is sokuk elég sajnálatra méltó tud lenni néha. Van egy mondás közöttük: 

 Az a jó a bentlakásos iskolában, hogyha meghal az apád, akkor nem sokat érzel, mivel nem ismerted.

(Ez nem az iskola hibája, mert ahogy én látom, itt a gyerekek egy nagy családot alkotnak, itt is otthon vannak)
 

A gyerekek többsége gyakorlatilag le van passzolva 6 éves korától a különböző iskoláknak és a szülők a végén kapnak egy frissen végzett egyetemista felnőttet.

Remélem tisztult egy kicsit a kép. :D

28. Visszatérés a normális hétköznapokba! :( :)

Elmúlt a nyár és elindult az iskolaszezon. Ami azt jelenti, hogy mind a két munkahelyemen gőzerővel folyik a meló. Elég sűrűek a hétköznapok és ennek köszönhetően megritkul az egyébként sem túl gyakori blogírásom. De azért jövök.

Nem szomorkodom a munka miatt, mert szeretem csinálni, de nem olyan jó, hogy hamarosan sötétben kell munkába indulni és sötétben kell azt befejezni.

A nyár hozzászoktatott a szabad délutánokhoz, így kicsit nehéz visszamenni az esti melót csinálni, de minden szenvedés ellenére azt hiszem egy- max. két hét alatt visszalehet szokni. 

Minden visszatér a megszokott medrébe. Kialakul egy rendszer megint, amitől nem kell túl sokszor eltérni és így kiszámíthatóbb minden. Az időbeosztás és a pénz(beosztás) is. Ez pedig nyugalommal tölt el még akkor is, ha sokkal fáradtabbnak is érzem magam a hétvége felé.

A szeptember egy örvendetes dolgot is hozott magával. A főállásomban lejárt a próbaidőm és véglegesítettek. Ez áprilisban lett volna esedékes, de a suliban éppen nagy felújítások és fejlesztések zajlanak. A főnökség 3-4 alkalommal is új irodába költözött. Örültek ha a telefont megtalálták nem hogy még a papír melót nyomassák. :D 

Eddig napi 6 óra és 2 túlóra munkám volt, most pedig 8 órában dolgozom. Ez azért jó, mert a napi 2 túlóra miatt sokszor olyan adósávba kerültem, ahol igen szépet kikanyarítottak a pénzemből. Most pedig csak szombatonként tudok túlórázni 2-2 órákat. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy emelkedett a fizetésem, pontosabban most már többet kapok kézhez és nem az adó fogja megzabálni azt. 

Áhh messze van még 2015 nyara. :D